| Téma: Oroszország, Kína, és a jövő... |
|
| gajo |
|
Két hatalmas ország. A most élők így kapták, a múltról nem tehetnek. Kína sokkal simulékonyabb, már régen visszavehette volna Formozát. Nem tette. |
|
| R.András |
|
 Orosz-kínai paktum?
Az Egyesült Államok attól tart, hogy Kína már döntött arról, hogy gazdasági és pénzügyi segítséget nyújt Oroszországnak, emellett mérlegelik a katonai támogatás lehetőségeit is – írja a Guardian. Jake Sullivan, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Rómában tett látogatást, ahol kínai kollégájával egyeztetett az ukrán helyzetről.
Borítóképen: Selyemút kínai étterem, Osu-Nagoya (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: HQA02330, licenc: CC BY-SA 4.0) A kép illusztráció
Hét órán át tartott az egyeztetés, és bát a hivatalos kommüniké szerint nem valamilyen konkrét megállapodás tető alá hozása volt a cél, csakis a párbeszéd, az amerikai küldöttség igen pesszimista hangulatban távozott a megbeszélésről.
Mások szerint viszont a cél az volt, hogy Kína értékelje át Oroszországhoz fűződő viszonyát, amit viszont – ezek szerint – hiába is várnak Pekingtől.
Nem is értjük, de komolyan nem, azt az amerikai hozzáállást, amit most tapasztalunk! Talán azt gondolták, hogy az egyébként mindig igen szolgálatkész és együttműködő kínaiak, most kérésre majd irányt váltanak? Nyugaton még mindig nem tűnt fel az a nagyon egyszerű tény, hogy Kína SOHA nem engedi be belső köreibe a Nyugatot? Együttműködik, de mindig megtartja azt a távolságot, amit nem képes tartani a Nyugat, különösen pedig az Egyesült Államok!
Nem kell hozzá túl nagy agykoponya, hogy megértse az ember, csak el kell menni egy kínai étterembe! Halálos udvariasság, minden kényelmet kiszolgáló udvariasság fogadja az embert. De ez udvariasság, és nem egyéb!
Azt meg pontosan tudjuk, hogy a „pult mögött” nem mi vagyunk azok, akiket csakis mindenekfelett kiszolgálni óhajtanak a kínai pincérek, na meg a szakács, hanem azok az emberek vagyunk, akik megfizetik azt, amit ők készítenek el számunkra. Nem több ez a kapcsolat, nem kell belegondolni mást! És nem is szól többről, mint arról, hogy akinek éppen úgy tartja kedve, ehet egy egyébként igen jó kínai kaját, aki pedig elkészíti, ezért cserébe jó pénzt kap.
De nincs barátság, „nem ér egymásba a f@szunk”, és ez bizony így van jól. Mert a kínaiak soha nem kényszerítik ránk azt, amit pedig a fehér ember az egész világra rá akar kényszeríteni. Ez pedig nem más, mint a fehér/európai világnézete.
Márpedig ez csak egy a sok közül, és nem is lehet azt mondani, hogy manapság ez a legjobban terjedő világnézet. És miért is kellene, hogy az legyen? Amerika az amerikaiaké? Nos, Kína meg a kínaiaké! Ahogy Oroszország azoké, akik – igen soknemzetiségű államként – állampolgárainak vallhatják magukat.
Visszatérve a címben feltett kérdésre; Kína a büdös életben nem fogja elárulni, hogy VALÓJÁBAN milyen a kapcsolata Oroszországgal, és nem is gondolja, hogy ez bármilyen megbeszélés tárgya is lehetne, hiszen Kína sorsa Pekingben dől el, nem máshol. Ahogy Oroszország sora a Kremlben…
Akit ez zavar, az nézzen magába kicsit és európai polgárként legyen szíves már kiakadni azon, hogy Európa sorsa meg Washingtonban dől el! Ahogy sok magyar is kiakad azon, hogy sorsunkat, történelmünket Brüsszelben akarják tovább írni.
Sajnáljuk, de a mi történelmünket Árpád, a márciusi ifjak, ’56 hősei határozzák meg, és nem Brüsszel, különösen nem pedig Washington! Van történelmünk, annak minden ódiumával és minden áldásával…
Mit üzen az eredménytelen tárgyalás? Kína megegyezett az Oroszokkal? Ha igen, ha nem, Kína ma tudatta; senkinek semmi köze hozzá! Mi is csak azt kérjük; a mi életünket mi magunk élhessük, ne döntsön helyettünk más, aki azt hiszi megmondhatja, mi lenne jó nekünk…
NEM, NEM tudják, és SOHA nem is fogják tudni!
... https://itthonrolhaza.hu/orosz-kinai-paktum/ |
|
|
| pandala |
|
Az oroszok áttérnek a SWIFT-ről a kínai UnionPay használatára ....
Hmm, a végén még tényleg megvalósul, hogy nem a dollár-elszámolás lesz az uralkodó! ..
Vegyetek Jüant!! ;-)) |
|
| R.András |
|
Ukrajna viselkedhetett volna úgy is az elmúlt évtizedekben, hogy az ember
szívvel-lélekkel mellettük álljon.
 Bayer Zsolt: Háború és béke (1. - 6. rész)
Kiégett járművek egy találatot kapott épület romjai között Harkiv belvárosában
2022. március 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Amikor Joe Biden kiállt elnöki évértékelőt mondani a kongresszus két háza előtt, ismét kitárulkozott – szemérmetlenül és zavarbaejtően – a birodalom hanyatlása, kétségbeejtő elhülyülése. – Putyin körbeveheti tankokkal Kijevet, de soha nem fogja elnyerni az iráni nép szívét és lelkét – mondta Biden, és Teheránban mindenkinek összeugrott a gyomra.
Aztán azt is kijelentette, hogy egyedül Vlagyimir Putyin felelős az Ukrajna elleni támadásért, amitől viszont Márki-Zay Péter házaló hittérítő lett ideges, ugyanis ő úgy tudja, hogy az egész balhéért Orbán Viktor a felelős, ami onnan is tudható, hogy a Telex információi szerint Putyin Orbánnak mesélte el az ukrajnai invázió részletes tervét, ami viszont zárójelbe teszi azt a narratívát, miszerint Orbán teljesen jelentéktelen és marginális figura, ahogy azt a Telex még két hete hirdette.
Nehéz a hülyék között eligazodni, hiába…
Ellenben nem is olyan régen, amikor az Egyesült Államok még valódi birodalomként viselkedett, voltak ott fajsúlyos figurák is, akik a szellentésen kívül máshoz is értettek. Volt közöttük sötét gazember éppúgy, mint jó lélek és becsületes uncle, de ettől függetlenül: voltak valakik.
Nézzünk először egy sötét alakot, egy igazi lelketlen gazembert, Dick Cheney-t, ifjabb Bush alelnökét, aki így szólt nagyjából húsz évvel ezelőtt: – A világ már nem így működik… Most egy birodalom vagyunk, és amikor cselekszünk, megteremtjük a saját valóságunkat. És miközben ezt a valóságot tanulmányozod – megfontoltan, ahogy akarod –, mi újra cselekszünk, más új valóságokat hozunk létre, amelyeket te is tanulmányozhatsz, és a dolgok így fognak rendeződni. Mi a történelem szereplői vagyunk… és ti, mindannyian csak tanulmányozzátok, amit csinálunk.
Ebben azért legalább ott reszket valami a bűn grandiózusságából. Vagy ahogy Pierre mondaná: „Nem mindegy, hogy milyen szinten vagánykodik az ember.” És tényleg nem. Cheney még ezen a szinten vagánykodott. Hogy annyi valóságot hozunk létre nektek, amennyit csak akarunk, és ti tátott szájjal fogjátok bámulni valamennyit. Mennyivel kifinomultabb ez, mint a régi szovjet megoldás: „A TASZSZ jelenti… aki nem hiszi, annak utánajárunk…”
Szóval ez volt a Cheney-doktrína.
A Brzezinski-doktrína és Ukrajna fontossága
Ám ezt megelőzte egy sokkal fontosabb, sokkal őszintébb, sokkal kendőzetlenebb doktrína: a Zbigniew Brzezinski-doktrína. Nevezett lengyel származású politológus, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kétségkívül nagy formátumú politikus volt, tudós ember és nagy stratéga. Valamikor 1994-ben írt egy könyvet, ami aztán megjelent magyarul is, címe: A nagy sakktábla (Európa Könyvkiadó, 1999).
Ebben a művében Brzezinski nagy teret szentel Ukrajnának, és középtávú stratégiájának lényege (1994-ben!), hogy Kijevet le kell választani Moszkváról, Ukrajna nélkül ugyanis Oroszország nem eurázsiai nagyhatalom többé. Brzezinski szerint Ukrajna a legfontosabb terep az amerikai stratégiai érdekek szempontjából, hiszen a legközelebb fekszik a „mackinderi szívtájékhoz”.
S hogy az micsoda? Ez: „Halford J. Mackinder, a globális geopolitika klasszikusa, a Royal Geographical Society 1904. január 25-i ülésén megtartott nagy hatású előadásában (The Geographical Pivot of History) annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy amennyiben a meleg tengerek felől megközelíthetetlen hatalmas szibériai Heartlandet (a geopolitikai értelemben vett kulcsövezetet) birtokló Oroszország, a világ legjelentősebb szárazföldi hatalma és a kulcsövezetet nyugat, dél és kelet felől körülölelő úgynevezett belső peremív európai részén elhelyezkedő Németország, a világ egyik ipari nagyhatalma összefognak, ellenőrzésük alá vonhatják az eurázsiai megakontinens egészét (tehát a belső peremív további szegmentumait, azaz a Közel-Keletet, Indiát és Kínát is). Mackinder geopolitikai képlete, »amelyet mind a múlt történelmére, mind a jelen politikájára alkalmazhatunk«, a földrajzi tényezőknek – az emberi tényezőkhöz viszonyított – állandóságán és kiszámíthatóságán alapul. E képlet értelmében a lényegen, azaz a kulcspozíció geopolitikai jelentőségén nem változtatna, »ha a belső területek fölötti ellenőrzést Oroszország helyett egy új hatalom gyakorolná«, például az Oroszországgal nem szövetkező, hanem azt elfoglaló Németország vagy a japánok által megszervezett Kína. A skót származású brit geopolitikus szerint teljesen mindegy, kik kapcsolják össze a tengereket a »nagy kontinens erőforrásaival«, a végeredmény így is, úgy is az lenne, hogy a tengeri és a szárazföldi hatalom közötti »törékeny egyensúly« felborulna, mégpedig a szárazföldi hatalom javára. Mivel »a megosztott és szigetszerű szárazföldi területeket körbeölelő egyetlen összefüggő óceán nyilvánvaló földrajzi feltétele a tenger fölötti – végső soron – egységes uralomnak«, a tengeri hatalom nem engedheti meg, hogy e tekintetben egy olyan állammal osztozzon, amely egyúttal a szárazföldi hatalmat biztosító kulcsövezetnek is birtokában van vagy a szárazföldi hatalom szövetségese.” (Molnár Gusztáv: A mackinderi képlet, avagy a geopolitikai egyensúly esélyei, Korunk, 2008. november)
„Ukrajna fontossága nem erejéből és hatalmából adódik, hanem kitüntetett fekvéséből és belső gyengeségéből, ami kiszolgáltatja a nagy geostratégiai szereplők döntéseinek” – jelenti ki Brzezinski. „Amerika egy olyan univerzum közepén áll, amelynek végső soron egyetlen központja van, nevezetesen fővárosa: Washington. […] Ahhoz, hogy a világ vitathatatlanul legerősebb állama úrrá legyen a hatalmát veszélyeztető konfliktusokon, és érvényesíteni tudja a létfontosságú érdekeit, átfogó geopolitikai koncepcióra van szüksége.” És a „nyerő” koncepció:
– elejét venni a vazallusok közti bárminemű paktálásnak;
– fenntartani függő helyzetüket;
– megvédelmezni a szövetségeseket, és elérni, hogy továbbra is szófogadók legyenek.
Az eurázsiai sakktáblán új és fontos térségként megjelenő Ukrajna geopolitikai pillérnek tekintendő, mivel puszta léte segít Oroszország átalakításában. Ukrajna nélkül Oroszország többé nem birodalom. Valamikor 2005–2010 között Ukrajna már alkalmas lesz arra, hogy mind az EU-val, mind a NATO-val komoly tárgyalásokba kezdjen. Németországnak, Lengyelországnak geopolitikai érdeke, hogy Ukrajnát fokozatosan bevonják egy különleges, francia–német–lengyel kapcsolatba – fejtegeti Brzezinski. És kimondja: Amerika nem tarthatja meg az idők végezetéig szuperhatalmi szerepét, s ezért is reméli: a következő néhány évtized elteltével kialakulhat egy „olyan globális együttműködési rendszer, amely fokozatosan átveheti a világ stabilitásáért és békéjéért viselt felelősség súlyos terhét”. (Forrás: Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla. Európa Könyvkiadó, Budapest 1999.)
Ez a háború mindenkinek rossz, kivéve Amerikának
Mackinder, Cheney és Brzezinski együttesen felírták az egyenletet, amelynek megoldása: ez a háború. Ahelyett, hogy Európa és Oroszország békésen, a közös érdekek és kölcsönös előnyök mentén, egy win-win játszma keretei között kereskedne egymással, a két fél bele van zavarva egy negatív végösszegű játszmába, mely a szankciók értelmetlen és mindenkinek káros éveivel kezdődött, s most a háború iszonyatával folytatódik. Egy háború, amelynek mocsarában akár éveken át dagonyázhat majd Európa és Oroszország, nos, kinek az érdeke? Az Egyesült Államoké, aki hátradől és kér egy kávét. Hiszen ezt csinálta mindig: háborút, valahol jó messze a határaitól, amely első lépcsőben remekül tejelt az amerikai hadiiparnak, aztán megérkezett a „békecsináló” Amerika, és újjáépített, amely újjáépítés remekül tejelt szinte az összes amerikai gazdasági szereplőnek, továbbá a lerombolt és újjáépített ország aztán amerikai érdekszféra maradt.
És ebben a mostani helyzetben az a legérthetetlenebb, hogy Putyin ezt nem fogta fel; vagy ha felfogta, akkor miért döntött mégis úgy, hogy megindítja ezt a teljesen értelmetlen háborút?
Mert akár Oroszország érthető és jogos biztonsági szempontjait nézzük, akár azt, amit az ukránok műveltek 2014 óta az Ukrajnában élő oroszokkal (és minden más nemzetiséggel), ezek mindegyike lehet indok, de mégsem lehet elégséges egy ilyen háború megindításához, ugyanis ez a háború, ismétlem, mindenkinek rossz. Rossz Ukrajnának, rossz Oroszországnak, rossz Európának. Annak az Európának, amelynek állapotát, szellemi-lelki-erkölcsi színvonalát mi sem jelzi jobban, mint hogy a Milánói Egyetem úgy döntött, betiltja a Dosztojevszkij-kurzust az orosz támadás miatt. Egy kétszáz éve született orosz írózsenit nem lehet tanulni többé, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nincsenek szavak. Illetve mégis. Demeter Szilárd írja: „Mikor a háború miatt orosz műveket, alkotókat, előadókat, szellemi nagyságokat, sportolókat tiltanak le, tiltanak ki, zárójeleznek, akkor saját magát heréli ki a fényességes Nyugat.” Igaza van. És ez ugyanaz a fényességes Nyugat, amelyik feltűnik Tarkovszkij Andrej Rubljovának harangöntő fejezetében. Amikor ökölbe szorul a kezed…
Az európai kisebbségeknek lesz megint a legrosszabb
S még egy apróság mellett ne menjünk el. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő írta a minap: „Az pedig, ami történik, az európai kisebbségvédelemnek a legrosszabb. Valós sérelmek vannak ugyan, az oroszokkal még rosszabbul bántak, mint a magyarokkal. […] De az égvilágon semmi olyan nem történt, ami ezt a támadást indokolttá tenné. Nem mészárolták tömegesen az oroszokat, az utolsó tömeges gyilkosság Odesszában volt 2014-ben, körülbelül ötven oroszt öltek meg.”
Ez a „körülbelül ötven orosz” – azért ettől is ökölbe szorul a kéz, nem?
Amerika bármikor, bárki ellen indított támadást, gyakorlatilag semmiféle indokra nem volt szüksége. Cheney: „Most egy birodalom vagyunk, és amikor cselekszünk, megteremtjük a saját valóságunkat.”
Tessék mondani, ki és hol döntötte el, hogy „körülbelül ötven orosz” nem elég indok? És amúgy annak idején miért nem volt tele a világsajtó azzal a „körülbelül ötven orosszal”? Ha „körülbelül ötven amerikai” lett volna, tele lett volna velük minden? És vajon „körülbelül ötven amerikai” elég indok lenne Amerikának bármihez? (Bőven…)
És még egy apróság: a minap, alig valamivel a háború kitörése előtt az ukrán parlament elfogadott egy határozatot, amely szerint az oroszok nem tartoznak Ukrajna őshonos etnikumai közé.
Mi ezt ismerjük: ezt utoljára Ceausescu bírta összehozni a virtuális valóság és a legocsmányabb gazemberség poklában, de nem hittük, hogy a CIA által hatalomba lökött jelenlegi ukrán vezetés ugyanerre képes, vagyis ugyanolyan. Most már ezt is tudjuk.
Mindenesetre érdekes: a magyar államiság záloga a török megszállás után Erdély maradt.
A szerb államiság bölcsője Koszovó.
Az orosz államiság bölcsője a Kijevi Rusz.
Erdély és Koszovó sorsa ismert. (Ez utóbbi különösen érdekes, a „szuverén” Szerbiából kiszakadó albán többségű Koszovót egymás sarkára hágva ismerték el a nyugati országok, vajon miért?)
Ukrajna sorsa pedig most dől el.
Ukrajna viselkedhetett volna úgy is az elmúlt évtizedekben, hogy az ember szívvel-lélekkel mellettük álljon. De ezt elmulasztották, sőt…
Marad a félszív. Mert ha valaki, hát mi, magyarok tudjuk, milyen az, amikor bevonulnak az oroszok. Ám ettől függetlenül nem árt, ha azt is tudjuk, mi áll valójában a dolgok hátterében.
És olvassunk sok-sok Dosztojevszkijt…
(vége)
Bayer Zsolt
A cikksorozat előző 5 része IDE kattintva érhető el. |
|
| R.András |
|
 Amiben a Nyugat nagyot téved…
Sajnos téved, és ennek komoly ára van. Tudjuk, nehéz felfogni a nyugati világból a keleti gondolkodás mozgatórugóit, de már régen el kellene felejteni azt a megközelítést, amit mindig is alkalmazott a Nyugat; saját eszmerendszerével magyaráz meg más, teljesen eltérő kultúrákat....
... https://itthonrolhaza.hu/amiben-a-nyugat-nagyot-teved/ |
|
| R.András |
|
 Putyin visszahozta Scholzot az élők sorába
Politikai értelemben… Igen, valószínű, hogy a Kreml még mindig inkább Németországot tartja fő európai partnerének, mint Franciaországot. A mai tárgyalásaik utáni nyilatkozatok, és az, hogy orosz csapatok visszavonására kiadott parancs éppen azon a napon történt meg, amikor Vlagyimir Putyin és Olaf Scholz Moszkvában tárgyalásokat folytatott, azt mutatja, hogy a Kreml ragaszkodik régi partneréhez, Németországhoz. Hát hogyne tenné, hiszen az Északi Áramlat mindkét üteme közös produktum, és az is közös érdek, hogy a második fázis is szállítson végre gázt!
Nem mellesleg Annalena Baerbock, mint külügyminiszter megbukott, hiszen az ő látogatása csak még inkább elmérgesítette a viszonyt a két ország, illetve Európa és Oroszország között. A zöld párti politikus – amikor hivatali partnerével, Szergej Lavrovval találkozott – az orosz külügyminiszter nagyon nem volt megelégedve a hallottakkal. Ugyanakkor az Atlanti-óceán túlpartján sincsenek elragadtatva a német külpolitikától…:
De vissza a Putyin-Scholz találkozóhoz.
Az orosz elnök nem kertelt, elmondta, hogy a politikai felhangok nélkül megépített Északi áramlat 2 már december óta készen áll a szállításra, ezéért szorgalmazza, hogy végre helyezzék üzembe, és Európa gáz-problémái megoldódnak.
Sőt, tovább is ment, amikor azt mondta, hogy Oroszország kész a 2024-ben lejáró hosszútávú szerződés után is gázt szállítani Ukrajnán keresztül, mert – mint mondta – ennek lehet gazdasági célszerűsége.
Scholz jó jelnek nevezte az orosz csapatok visszavonásáról szóló híreket. A témát ezzel a kijelentéssel a Putyin elnökkel folytatott tárgyalás témaköreibe – akár volt köze hozzá, akár nem…
A lényeg azonban az, hogy Putyin elnök pozitívan nyilatkozott, ezúttal kifejezetten csak a gazdasági kérdésekre összpontosított, aminek az lehet az oka, hogy Scholz – ellentétben a tapasztalatlan, ámde indokolatlanul magabiztos Baerbock-kal! – pontosan tudja; Oroszországhoz nem érdemes politikai megközelítéssel hozzáfogni, mert az egy más világ, amit a nyugat-európai, és különösen a balos-zöld gondolkodás egész egyszerűen képtelen értelmezni…
Scholz a továbbiakban kifejtette, hogy a háború elkerülése az elsődleges cél és a biztonsági problémák rendezése tárgyalásos úton kell, hogy rendeződjön. Azzal folytatta, hogy ő annak a nemzedéknek a tagja, amely nem tudja elképzelni sem Európában a háborút…
Hoppá, a német kancellár problémásnak tartja a biztonsági helyzetet, és ez a tárgyalások után nem jelent mást, mint hogy megértette, Moszkvából nézve kicsit más a világ, mint ahogy azt Washingtonból láttatni igyekeznek!
Putyin elnök csatlakozott Scholz mondanivalójához, amikor jelezte; ő is az a generáció, és Oroszország sem akar háborút.
Ás a legfontosabb mondat a német kancellártól:
„A tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni.”
A zöld társaság ezzel tulajdonképpen el lett küldve melegebb éghajlatra, és üzenet is volt ez az Egyesült Államoknak; visszább az agarakkal! Scholz tehát viszonozta Putyin szívességét.
... https://itthonrolhaza.hu/putyin-visszahozta-scholzot-az-elok-soraba/ |
|
| pandala |
|
Amúgy, nem gond, majd a magyar erdőjáró 'hulladékok' betöltik az űrt!  Kitartás!! Csak legyen sok meleg ..
|
|
| pandala |
|
Mé', mit kéne tenniük? Célozzák meg a 2 milliárdot?? Mihamarabbéanon? ..
|
|
| negyven rabló |
|
|
Szar ügy! Mi már régen pusztítjuk magunkat anélkül, hogy tudnánk róla! |
|
| pandala |
|
Idézet:
Fogyatkozóban a kínai népesség
Author: Kitekintő.hu
Az év első felében végzett regionális felmérések adatai szerint továbbra is csökken a születések száma Kínában – olvasható egy, a China Daily kínai pártlap internetes oldalán csütörtökön megjelent cikkben.
A városokban és vidéken egyaránt megfigyelhető csökkenő tendencia megfelel a népességkutatók előrejelzéseinek, akik szerint az újszülöttek száma az elkövetkező években tovább esik majd a távol-keleti országban. Az idei év első felére vonatkozóan országos adatot egyelőre nem közöltek, a regionális felmérések eredményei alapján azonban – területenként eltérő mértékben – jelentős csökkenés volt megfigyelhető a születések számában.
A Kína délnyugati részén fekvő, csaknem 31 millió lakosú Csungking városában például a január-májusi időszakban mintegy 68 400 újszülöttet regisztráltak, ami kiugróan magas, közel 30 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A kelet-kínai Santung tartományban lévő, 9 milliós Vejfang városában az idei év első felében mintegy 55 800 gyermek született, így itt éves összevetésben 13,4 százalékos csökkenést mértek. Az ország egyéb részein – az északnyugati Senhszi, a keleti Anhuj, a délnyugati Szecsuan, valamint az északi Hopej tartományokban – 3 és 10 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható az év első hat hónapjában. ....
https://kitekinto.hu/2019/09/19/europan-kivul/fogyatkozoban-a-kinai-nepesseg/ ...
|
|
|
| R.András |
|
 Kínának már nem példakép a Nyugat
A fenti címmel a független német gazdasági-politikai Deutsche Wirtschafts
Nachrichtenben megjelent cikk ideológiai földrengésről jelent. Arról, hogy
a kínai kormány meg van róla győződve, semmit érdemlegeset nem tud tanulni a…
... www.facebook.com/gondola.hu/posts/1763786420368444 |
|
| Walaki |
|
Idézet:
Integrált eurázsiai gazdasági térség van születőben
Az évtized végére elérheti a százmilliárd dollárt a kelet-közép-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene, ami a 2012-es érték közel kétszerese. A fejlődéshez azonban szorosabb együttműködésre lesz szükség a régió országai között – hangzott el az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martens Centre for European Studies, a Távol-Kelet jövőjéről rendezett szakmai konferenciáján.
|
|
|
|
|
|
| negyven rabló |
|
Szegál Pista aikidózik, Putyin meg dzsúdózik. Nincs itt semmi baj!  |
|
| tótumfaktum |
|
http://www.hwsw.hu/hirek/56418/top500-szuperszamitogep-lista-intel-xeon-phi-g ...
"....
A most közzétett lista pedig azt mutatja, hogy még ebben sem merült ki a kínai koffer, jutott pénz a "long tailre", vagyis további szuperszámítógépek százaira is, ez így együtt már nagyon komoly versenyzővé teszi az országot ezen a területen. És hogy mennyire kétszereplős ma ez a terület, azt jól illusztrálja, hogy az Európai Unió országai, Japán (és az összes többi) együtt rendelkezik akkora számítási kapacitással, mint a két nagy külön-külön."
Elképesztő, ami Kínában folyik... És nem csak az ámítástechnikában.
Környezetszennyezésben is. ... Mindenben elsők lesznek. Talán, összeomlásban is?? 
|
|
| R.András |
|
 Kína csöndben felvásárolja a világot
Tíz év alatt a 12-szeresére nőtt Kína külföldi befektetéseinek összege, amivel az ázsiai
ország már az Amerikai Egyesült Államokat is megelőzi.
Tíz évvel ezelőtt a kínai külföldi befektetések összege még csak 16 milliárd dollárt tett
ki, ugyanebben az évben az USA 206 milliárd dollárért vásárolt külföldi
vállalatrészesedéseket. Ha az éves befektetések rangsorát nézzük, megállapítható, hogy mára
már helyet cserélt a két ország a rangsorban.
... http://gondola.hu/cikkek/103183-Kina_csondben_felvasarolja_a_vilagot.html |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése az egész EU érdeke
Az egész Európai Uniónak érdeke Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése
- mondta Orbán Viktor miniszterelnök Rigában Kína és Kelet-Közép-Európa
vezetőinek csúcstalálkozóján. Magyarország elkötelezett a Kínával való
európai együttműködés mellett, ezért jó házigazdája lesz a jövő évi
találkozónak és mindent megtesz azért, hogy legalább olyan sikeres legyen
a magyarországi, mint amilyen a lettországi tanácskozás volt.
... www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/kina-es-kelet-kozep-europa-egyuttmuk ... |
|
|